Felszerelés

Ezeket érdemes beszerezni festés előtt:

• rozsdamentes fémfazék, minimum 10 literes. Az alumínium-, vas- és rézlábosból kioldódó fémrészecskék befolyásolják a fonal végleges színét.
  
• vödrök vagy lavórok (szerintem minimum 2db)
• mérleg, ami grammot is mér (a pác kiméréséhez)
• hőmérő, ami 100 fokig mér
• befőttesüvegek, a pác tárolásához és bekeveréséhez
• gumikesztyű
• olló
• bot, amivel a festéklevet keverni lehet
• szűrő
• gyapjúmosószer

Nekem egy 10 literes lábosom van, ebben kb. 300g fonalat lehet egyszerre festeni (100g fonálhoz 3l víz), de ekkor már igen szűkösen vannak a fonalak a lábosban.

Mogyoróhéj

Ha ezt tudom, nem dobom ki a mogyoró héját, s akkor most sokkal több lenne. Így csak 370 grammot sikerült összegyűjteni.
Megpróbáltam minél kisebbre törni (kalapáccsal ütöttem jóóó sokáig), ennyire sikerült.

összetört mogyoróhéj

A műanyag edénybe raktam és felöntöttem 5 liter vízzel. Kb. 12 órát ázott benne.

vízben ázik

Három fajta fonálon próbáltam ki a festést.

Balról jobbra, összesen 140g:
gyapjú/poliamid keverék (75/25), 100% gyapjú, 100% gyapjú (superwash kezelt)

A mogyoróhéjat feltettem főni a lábosban. Miután felforrt, bő 3 órát rotyogtattam, folyamatosan pótolva az elfőtt vizet.

mogyoróhéj főzete

Kész fonalak:

Berkenyefa levele

Második próbálkozás.
Egy hete nyírfalevél szedése közben úgy tűnt, hogy mindenhol csak berkenyefa van. Itthon aztán kiderült (fellapoztam a festős könyveket), hogy ennek a levele is megfelelő festéshez. Úgy tűnik amúgy, hogy bármilyen fa levelét fel lehet használni, s szinte mindegyik sárga színt ad. Ez jó.

Elmentünk hát levelet szedni, de nem sikerült túl sokat, talán 300 grammot? Azt hittem, hogy sokkal többet, így nem erőltettem meg magam, pedig teli volt az út széle berkenyefákkal. Közben fenyőtobozokat is vadásztam, az egy idő után izgalmasabb volt...

a natúr és kék csíkos fonál gyapjú/poliamid keverék (75/25),
a zöld 100% gyapjú, mindegyik superwash kezelt, összesen 300g

A festés ugyanúgy zajlott le, mint a nyírfalevéllel. A fonalakat beavattam timsóval, majd a leveleket 1 órát főztem. Ez este csináltam, így hagytam a levet kihűlni és csak reggel szűrtem le, majd feltettem melegedni a fonalakkal. 1 órát volt a tűzhelyen, 80-90 fok között tartva.
Délutánra kihűlt a festéklé, ekkor kivettem a motringokat, hagytam kicsit lecsepegni,

festés után

majd kimostam őket. Most nem engedett annyi színt a fonál, nem volt szükség sok vízcserére, de a festéklé sem volt olyan erős, s a fonalak színe is sokkal gyengébb lett. Viszont nem is lettek olyan rikítóak, mint a nyírfalevéltől, sokkal jobban tetszik! Több, zsengébb levéllel biztos erősebb színt kaptam volna.

A natúr színű fonál szép halványsárga lett,


a "nemtetszik" zöld pedig kapott egy meleg árnyalatot, így sokkal jobb.
A kék csíkos aldis zoknifonálhoz nem volt elég a sárga, hogy zöldre színeződjön, csak a leghalványabb kék szín lett zöld, a többi kékes maradt, a fehér rész pedig sárga lett. Ezeket megfestem majd még egyszer valami erősebb sárga színnel.

Kezdet

Növény alapanyagokkal gyapjú- és pamutfonalat lehet festeni.
A természetből nyert színek jól harmonizálnak egymással, sosem rikítóak.
A festés mindig izgalmas, sosem lehet tudni, milyen lesz pontosan a végeredmény. Ugyanolyan színű fonalat szinte képtelenség létrehozni, még ha az alapanyagokat ugyanonnan szerezzük is a következő festés során.
A növénnyel festett fonalak színtartósága nem annyira jó, mint a gyári fonalaké, de ez nem válik hátrányukká, ha halványul is idővel a szín, ezt szépen teszi, nem foltokban.

Tapasztalatom szerint a superwash kezelt fonalakat erősebben befogja a festéklé, mint a nyers/kezeletlen gyapjúfonalat. Ennek oka, hogy a nyers gyapjúban még benne van a lanolin, ezért ezt alaposan ki kell mosni belőle szappannal vagy gyapjúmosószerrel a festés előtt.
Nagyon jó eredménnyel festettem olyan fonalat is, amiben gyapjú mellett poliamid is található (25%), vagy bambusz (30%).

Én mindig használok valamilyen pácot a festésnél. Ez általában timsó és néha borkő.
Emellett vas-szulfáttal is szoktam kísérletezni, de a többi könyvekben és neten olvasott pácanyagot kerülöm, mivel azok szennyezik és terhelik a környezetet (pl. réz-szulfát).

A festés során sosem szabad felforralni a vizet, hanem 80-90 fok környékén kell tartani. 100 foknál a gyapjú károsodik, kemény és szúrós lesz.
Ha a vizet fokozatosan melegítjük fel 80 fokra, kb. fél óra alatt és a festés során a fonalat csak óvatos mozdulatokkal kevergetjük, nem fog nemezelődni vagy tönkremenni a gyapjú. Ugyanez érvényes a hűtésre, fokozatosan kell kihűteni a fonalat, én gyakran hagyom a festéklében festés után és csak másnap veszem ki. Vagy akár ki lehet emelni a léből és hagyni lecsöpögni, eközben szépen le is hűl.

A fonalat motringba tekerve, több helyen lazán megkötözve kell festeni, hogy mindehol rendesen befogja a festék és ne kócolódjon össze a fonál a festés során.

Festeni konyhában tűzhelyen is lehet, bár a szagok nem mindig kellemesek... A nyílt tűz hátránya pedig, hogy nehéz a hőfokot szabályozni.

Első festés - nyírfalevél

A hétvégén elérkezettnek láttam az időt az első festés megvalósítására. Az utcában minden nyírfa gyönyörű halványzöldbe öltözött, a levelek kb- 2-3 centisek rajtuk. Elindultunk hát a környéken nyírfákat keresni (az út menti fákat nem akartam megkopasztani), s nagy csalódásomra alig találtunk. Vagyis nyírfákkal teli a környék, csakhogy az erdőben a levelek kb. 3 méter magasságban kezdődnek. Útközben az is kiderült, hogy csak az útszéli fák zöldellnek ennyire, még egy hetet várhattam volna a szedéssel. Nem baj, majd jövő héten lesz mit szedni.

nyírfalevelek frissen szedve

A könyvek 2kg levelet ajánlanak 300g fonálhoz. Nekem kb. másfél óra levélhajkurászás alatt 370g-ot sikerült szednem. De a 10 literes fazékba nem is fért volna fél kilónál több (s akkor már víz alig fért volna mellé), így úgy döntöttem, hogy ennyivel fogom kipróbálni és kész.

A 300g natúr színű fonalamat még délelőtt beavattam 50g timsó (alumen) segítségével.

pácolás

Azaz beáztattam a fonalakat kézmeleg vízbe fél órára, majd felraktam a tűzhelyre melegedni 8 liter vízben (ennyi fért csak a fazékba). Közben 50g timsót feloldottam forró vízben egy kisebb üvegben (kb. fél liter vízben). Mikor a fazékban a víz 40 fokos lett, kivettem a fonalakat és belekevertem a vízbe az timsót. Alaposan összekevertem és visszaraktam a fonalakat.
Kb. fél óra alatt felmelegítettem az egészet 85 fokra, és 1 órán keresztül ezen a hőfokon tartottam. A fonalak a vízben hűltek ki, mivel csak ezután mentünk leveleket szedni.

A leveleket szintén 8 liter vízben raktam fel, 1 órát főztem őket lobogó vízben. Ekkor kiszedtem a fazékból az összeset,

megfőzött levelek

majd a festéklevet felöntöttem annyi hideg vízzel, hogy meglegyen a 8 liter. Mikor lehűlt 30 fokra, a fonalakat belepakoltam, majd alaposan (de óvatosan) megmozgattam őket a lében.
A tűzhelyen kb. fél óra alatt felmelegítettem 85 fokra s 1 órán keresztül tartottam ezen a hőfokon. Mivel ekkor már nagyon késő volt, ezért reggelig a festéklében hagytam a fonalakat.

festéklében

Reggel kiszedtem a fazékból őket és szárítóra terítve hagytam kicsöpögni a festéklevet.

lecsepegnek

Ezután kézzel alaposan kimostam a fonalakat. Az első öblítővízbe tettem egy kevés ecetet, a harmadikba gyapjúmosószert. Ezután még kb. 6-8x átöblítettem, a végén már alig színezte be az öblítővizet. Tovább nem volt türelmem öblögetni, az ebből kötött ruhát úgyis kimosom használat előtt.
A motringokat erőteljesen megráztam, hogy a fonál szépen kiegyenesedjen bennük.
Ezután egy ideig fektetve szárítottam őket, majd mikor már nem csöpögött belőlük a víz, kiakasztottam mindet a teraszra árnyékba.

ilyen sárgák lettek